Az álom üzenete évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Az álommunkát van, aki misztikusnak tekinti és van aki szükségszerű hétköznapi történésként gondol rá.

Mi történik a REM fázisban?
Az izomzat feszültsége az alvás mélyülésével párhuzamosan fokozatosan csökken, és a REM fázisban lazulunk el a legjobban, ennek ellenére ilyenkor néha sokat mozgunk. Ha az alvó embert a REM szakaszban ébresztik fel, akkor rendszerint arról számol be, hogy épp álmodott valamit, ugyanakkor a mélyalvás során máskor is álmodhatunk, de később ezekre az álmokra általában nem szoktunk emlékezni. Egy REM fázis időtartama 5-35 percig tarthat.
Az éjszaka második felében a REM szakaszok sűrűsége nő, és leggyakrabban a felszínesebbé váló alvásból vagy a REM szakaszból ébredünk.
Ki és mikor álmodik?
Az álmodás az alvás minden szakaszában lehetséges, de a REM szakasz álmaira emlékezünk vissza általában a legkönnyebben.
Az alvásvizsgálatokkal bizonyították, hogy mindenki álmodik, és az álmodás minden éjszaka törvényszerűen lezajló jelenség. Az álmaira azonban nem mindenki egyformán tud visszaemlékezni, illetve az álmaink tartalmilag és részletgazdagságukban is eltérőek.
Miről szól az álom?
Álmainkban olyasmiket látunk, amit már az életben is láthattunk, vagy filmen nézhettünk illetve amiről olvashattunk vagy tudomást szerezhettünk. Az álomképek összerendezettségükben és tartalmukban ugyanakkor jelentősen eltérhetnek az éber állapotunkban megtapasztaltaktól.
Az álmaink aktuális tartalmát rengeteg dolog befolyásolhatja. Ilyenek például a napi események, a lelkiállapotunk illetve a külvilág pillanatnyi ingerei. Sokan tapasztalhattuk például, hogy amikor reggel megcsörren az ébresztőóra, sokszor beépítjük a hangját az álmunkba, például akár egy tanórát jelző becsengetés formájában.
Álmainkban gyakran a nappali gondolatainkat szőjük tovább, de van, hogy előjönnek például emlékképek és megelevenednek a mindennapos vágyaink és szorongásaink is. Az álombeli történések közti kapcsolódás ugyanakkor visszagondolva szokatlannak tűnik.
Álom és önismeret
Az álmaink egy rejtvényhez hasonlítanak, melyeket, ha van bennünk nyitottság és érdeklődés az irányukban megfejthetünk és értelmezhetünk.
Az álmaink képei tudattalan érzelmi tartalmakkal kapcsolódnak össze, ezért olyan üzeneteket is hordozhatnak, melyek éber tudatállapotban nem hozzáférhetők számunkra.
Az álommunka egyik fő jellegzetessége a sűrítés. Ez azt jelenti, hogy egy-egy álomkép érzelmek és gondolatok sokaságát hordozhatja, és ilyen módon szimbolikus jelentéssel bír.
Az álomban a személyek és az érzelmi hangsúlyok felcserélődhetnek, jelentős dolgok jelentéktelenek mögé rejtőzhetnek.
Az álmok egyéni jelentőségűek, és megfejtésük alapvetően az egyén szintjén lehet érdekes. Mindemellett vannak olyan jellegzetes álmok, melyet a legtöbb ember megtapasztal.
Jellegzetes álom típus például a visszatérő álom, amikor éjszakáról éjszakára ugyanazt a történetet álmodjuk végig, kisebb-nagyobb változásokkal.
Gyakori álom, hogy keresünk valakit, vagy útvesztőben bolyongunk, futunk valahová. Vannak úgynevezett vágyteljesítő álmaink, melyek jutalmazó jelleggel bírnak számunkra. Sokszor ismétlődő álombeli jelenség az esés, a repülés, vagy a mozgásképtelenség, helyhez-kötöttség érzése.
Miért nem emlékszünk egyformán az álmainkra?
Az álmainkra való visszaemlékezést egyrészt az is befolyásolja, hogy mikor ébredünk. Közvetlenül a REM fázist követően könnyebben fel tudjuk idézni, hogy mit álmodtunk, mint egyébként, mert ezek a képek a memória által éber állapotban rögzülnek . A máik tényező az emlékezésben, hogy mennyire érdekel, mekkora érdeklődést mutatunk az álmaink tartalma iránt. Azok az álmaink, melyek számunkra elfogadhatatlanok, könnyebben fojtódnak el, és merülnek feledésbe.
Az álom és a meditáció
Az álommunkától némileg eltérő folyamat játszódik le meditáció közben. Az álomhoz hasonlóan a meditáció során is képeket látunk, illetve hangokat hallhatunk. Alapvető különbség ugyankkor a két képalkotó tevékenység során, az eltérő tudatállapot. Amikor meditálunk, relaxált állapotban vagyunk, amely se nem éber, se nem alvó állapot. Ilyenkor rendelkezünk egyfajta tudatos kontrollal, mely által bármikor ki tudunk lépni a módosult tudatállapotunkból.
A meditáció során átélt történések az álomhoz viszonyítva méginkább szimbolikus jelleggel bírnak, mondandójuk az áloménál koncentráltabb.
Önismeret fejlesztésére illetve a szorongásaink oldására tökéletesen alkalmas módszer az egyénileg végezhető meditáció, illetve a szakember segítségével támogatott szimbólumterápia.
Kálmán Judit, pszichológus – Pszichológiai tanácsadás a XI. kerületben
Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.
Telefonszám: +36 70 254 5482
E-mail cím: info@pszichologustanacsado.hu
0 Comments
1 Pingback