Pszichológiai tanácsadás, coaching, relaxáció a XI. kerületben

Címke: pszichológiai tanácsadás

A szorongás leküzdése relaxációval és légzéstechnikával

A szorongás leküzdése illetve a pánik tünetek megelőzése és csillapítása céljából hatékonyan alkalmazható módszer a relaxáció és a hasi légzés technika alkalmazása.

Szorongás leküzdése

A szorongás mechanizmusa

Ha valaki szorong, a jelentkező különféle érzések és események egy feltételes reflexet eredményező ingerré válnak. Ez azt jelenti, hogy az illető a szorongás érzését és egy adott körülményt úgy társít egymáshoz, mintha a körülmény lenne a szorongás kiváltó oka. Például, ha valaki egy buszutazás során valamilyen egyéb oknál fogva erős szorongást élt át, később már a buszban tartózkodás esetén is szorongani kezdhet. Ez a jelenség  tulajdonképpen nem más, mint kondicionált tanulás, mely meghatározó szerepet játszik a pánikroham kialakulásában is.

A szorongás leküzdése különböző technikák segítségével

Relaxáció 

A fent leírt tanulási folyamat megfordítható. A működési elv alapja, hogy a szorongást megszüntető folyamatot szintén egy bizonyos kiváltó ingerrel indítjuk be. A kiváltó jelre működő relaxáció olyan ellazulás, amely valamilyen kulcsinger hatására, mintegy feltételes reflexként történik. Ez a jel bármi lehet. A akár maga a “relax” szó, akár egy kézmozdulat.

A folyamat első lépése a relaxációs technika elsajátítása, a második pedig egy relaxációs reflex hozzáillesztése a relaxált állapothoz.

Mindez egy hosszabb tanulási folyamat során valósulhat meg. Eleinte még erősebbnek fog bizonyulni a pánik reflex, kitartó gyakorlással azonban elérhető a kívánt cél.

Mi a probléma a hiperventillációval (túl-légzéssel)?

Az erőteljes szorongás illetve pánik testi tüneteinek hátterében részben vagy teljes egészében a hiperventilláció áll. Az úgynevezett túl-légzés eredményeként percenként többször veszünk levegőt a szükségesnél, így a vérünk széndioxid szintje az optimális szint alá csökken. Ennek eredményeként megemelkedik a pulzusszám és szédülést, mellkasi fájdalmat, fulladásérzést illetve nyelési nehézséget tapasztalhatunk. Előfordulhat ilyenkor gyengeség érzés, remegés vagy izomgörcs is.

Túllégzést eredményez, ha a felső mellkasunkkal lélegzünk vagy szájon át vesszük a levegőt. Hasonló állapothoz vezet, ha valaki mélyet sóhajt vagy ásít, mert visszatartotta a levegőt.

Előfordulhat, hogy a pánikbetegségben szenvedő minden különösebb érzelmi ok nélkül hiperventillál, majd ennek következtében testi tüneteket érzékel magán. Mivel megszokta, hogy folyamatosan figyel a testi tüneteire, hogy időben észrevegye a pánikroham kialakulását, azonnal érezni fogja a túllégzés tüneteit is. Ilyenkor arra gyanakodhat, hogy pánikrohama van kialakulóban. Ezen a ponton elindulhat egy negatív gondolati spirál, mely önmagát erősítve egyre erősebb testi tünetekhez vezet. 

Hasi légzés

A hasi légzéstechnika elsajátításával kontrollálható a belégzés és megfelelő szinten tartható a vér széndioxid szintje. Megfelelő légzéstechnikával nyugalmi állapotban percenként 8-16 légvételt végzünk. Túl-légzés esetén vagy pánikzavarban akár 28 levegővétel is történhet percenként.

Hiperventilláció a mellkasi légzés esetén alakulhat ki. Ilyenkor a mellkasunk felfelé és kifelé emelkedik, a légzés pedig többnyire felszínes és gyors. A hasi légzésnél a belégzés általában mélyebb és lassúbb.

Kálmán Judit, pszichológus – Pszichológiai tanácsadás személyesen vagy online formában

Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Telefonszám: +36 70 254 5482

E-mail cím: info@pszichologustanacsado.hu

Mindennapi függőségek

A lehetséges függőségek széles spektrumán belül több olyan is felfedezhető, melyeket nem tekintünk az egészségünkre kifejezetten károsnak, ezért nem is teszünk ellene semmit. Az ilyen  mindennapi függőségeink lehetnek akár bizonyos ételek vagy italok fogyasztása vagy tevékenységek gyakorlása.

Függőségek

Mi a függőség?

Különbséget kell tennünk a függőségek fajtái közt, aszerint, hogy gyakorlásuk káros-e az egészségünkre illetve milyen módon hátráltat minket az életvezetésünkben. 

Függőségről akkor beszélünk, ha valamely tevékenységet azért folytatunk rendszeresen, mert ha nem tesszük, az hiányállapotot, kellemetlen érzést okoz számunkra. Ugyanez vonatkozhat bizonyos ételek, italok vagy szerek fogyasztására.

Bárki válhat függővé, életkortól vagy társadalmi státusztól függetlenül, hiszen a függőség kiváltója az örömérzet, melyet ha átélünk, szeretnénk újból részesülni belőle. Ilyenkor boldogság hormonok szabadulnak fel az agyunkban, ezeknek köszönhető az általunk átélt pozitív érzés. Azok az emberek, akiknek a szervezetében ezen hormonok valamelyikéből hiányállapot van, fogékonyabbak a függőségekre.

A függőség kialakulása

Számos dolog okozhat függőséget, a leggyakoribb ezek közül:

  • Édességek, csokoládé (cukor függőség)
  • Chips (zsírban vagy szénhidrátban gazdag ételek) 
  • Kávé fogyasztása (koffein függőség)
  • Alkohol 
  • Dohányzás (nikotin függőség)
  • Kábítószer, tudatmódosító szerek, gyógyszerek

Függőséget okozó tevékenységek:

  • Szerencsejáték
  • Internet, számítógépes játékok,
  • Sorozatok
  • Vásárlás
  • Munka
  • Sportolás

Mikor beszélhetünk függőségről?

A függőségek nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, és nem mindenki esetében egyformán gyorsan vagy lassan. A rendszeresség meghatározó tényező a lelki vagy fizikai kötődés kialakulásában. Ha az adott tevékenységet mindig azonos időben, vagy megszokott társaságban folytatjuk, a megszokás is gyorsítja, támogatja a folyamat előrehaladását. 

Hasonlóan függőség kialakulására hajlamosít, ha az adott szert vagy tevékenységet valamilyen probléma megoldására vagy a rossz hangulat, szorongás elől való menekülésre használjuk. 

Intő jel lehet, ha a függőség tárgyáról való lemondás nehézséget okoz, dühöt vagy szorongást vált ki. Ha elvonási tünetek jelentkeznek, feltételezhető, hogy a folyamat már előrehaladott stádiumban van. Számítógépes játékok esetén például jól megfigyelhető ez, ha a függő gyermek a szülő kérésére sem akarja abbahagyni a játékot, indulatosan tiltakozik, sír vagy tombol.

A leszokás folyamata

Szembenézés a problémával:

Az első lépést minden esetben a problémával való szembenézés jelenti. A tagadás és a szőnyeg alá söprés helyett, ha valaki önmaga számára képes beismerni a függőségét, máris megtette az első lépést a leszokás felé vezető úton.

Az elhatározás meghozása

A problémával való szembenézés, bár jelentős lépés, de még korántsem jelent megoldást. Szükség van az elhatározásra, mely belülről kell fakadjon, és megfelelően erős eltökéltséggel kell párosuljon. Nem elegendő, ha valaki mások kedvéért, vagy csak átmenetileg szeretne lemondani a szenvedélye tárgyáról, mert ebben az esetben az elhatározás tiszavirág életű lesz. 

A megfelelő leszokási módszer alkalmazása

A függőség típusától függően számtalan módszer áll rendelkezésre a leszokás megkönnyítésére és támogatására. Az, hogy kinek melyik tanács vagy technika válik be, egyénileg különbőző lehet. A megfelelő önismeret illetve az adott területen kompetens szakember, pszichológus támogatása sokat segíthet a választásban és felgyorsíthatja illetve eredményesebbé teheti a leszokás folyamatát. Mindemellett foglalkozni kell azzal is, hogy milyen hiányt pótolt az adott szenvedély, és ennek megfelelő hatású örömforrással helyettesíteni a függőséget. 

Kálmán Judit, pszichológus – Pszichológiai tanácsadás a XI. kerületben

Cím: Budapest, 1118, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Telefonszám: +36 70 254 5482

E-mail cím: info@pszichologustanacsado.hu

Az álom üzenete

Az álom üzenete évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Az álommunkát van, aki misztikusnak tekinti és van aki szükségszerű hétköznapi történésként gondol rá.

Álom

Mi történik a REM fázisban?

Az izomzat feszültsége az alvás mélyülésével párhuzamosan fokozatosan csökken, és a REM fázisban lazulunk el a legjobban, ennek ellenére ilyenkor néha sokat mozgunk. Ha az alvó embert a REM szakaszban ébresztik fel, akkor rendszerint arról számol be, hogy épp álmodott valamit, ugyanakkor a mélyalvás során máskor is álmodhatunk, de később ezekre az álmokra általában nem szoktunk emlékezni. Egy REM fázis időtartama 5-35 percig tarthat.

Az éjszaka második felében a REM szakaszok sűrűsége nő, és leggyakrabban a felszínesebbé váló alvásból vagy a REM szakaszból ébredünk.

Ki és mikor álmodik?

Az álmodás az alvás minden szakaszában lehetséges, de a REM szakasz álmaira emlékezünk vissza általában a legkönnyebben.

Az alvásvizsgálatokkal bizonyították, hogy mindenki álmodik, és az álmodás minden éjszaka törvényszerűen lezajló jelenség. Az álmaira azonban nem mindenki egyformán tud visszaemlékezni, illetve az álmaink tartalmilag és részletgazdagságukban is eltérőek.

Miről szól az álom?

Álmainkban olyasmiket látunk, amit már az életben is láthattunk, vagy filmen nézhettünk illetve amiről olvashattunk vagy tudomást szerezhettünk. Az álomképek összerendezettségükben és tartalmukban ugyanakkor jelentősen eltérhetnek az éber állapotunkban megtapasztaltaktól.

Az álmaink aktuális tartalmát rengeteg dolog befolyásolhatja. Ilyenek például a napi események, a lelkiállapotunk illetve a külvilág pillanatnyi ingerei. Sokan tapasztalhattuk például, hogy amikor reggel megcsörren az ébresztőóra, sokszor beépítjük a hangját az álmunkba, például akár egy tanórát jelző becsengetés formájában.

Álmainkban gyakran a nappali gondolatainkat szőjük tovább, de van, hogy előjönnek például emlékképek és megelevenednek a mindennapos vágyaink és szorongásaink is. Az álombeli  történések közti kapcsolódás ugyanakkor visszagondolva szokatlannak tűnik.

Álom és önismeret

Az álmaink egy rejtvényhez hasonlítanak, melyeket, ha van bennünk nyitottság és érdeklődés az irányukban megfejthetünk és értelmezhetünk.

Az álmaink képei tudattalan érzelmi tartalmakkal kapcsolódnak össze, ezért olyan üzeneteket is hordozhatnak, melyek éber tudatállapotban nem hozzáférhetők számunkra.

Az álommunka egyik fő jellegzetessége a sűrítés. Ez azt jelenti, hogy egy-egy álomkép érzelmek és gondolatok sokaságát hordozhatja, és ilyen módon szimbolikus jelentéssel bír. 
Az álomban a személyek és az érzelmi hangsúlyok felcserélődhetnek, jelentős dolgok jelentéktelenek mögé rejtőzhetnek.

Az álmok egyéni jelentőségűek, és megfejtésük alapvetően az egyén szintjén lehet érdekes. Mindemellett vannak olyan jellegzetes álmok, melyet a legtöbb ember megtapasztal.

Jellegzetes álom típus például a visszatérő álom, amikor éjszakáról éjszakára ugyanazt a történetet álmodjuk végig, kisebb-nagyobb változásokkal.
Gyakori álom, hogy keresünk valakit, vagy útvesztőben bolyongunk, futunk valahová. Vannak úgynevezett vágyteljesítő álmaink, melyek jutalmazó jelleggel bírnak számunkra. Sokszor ismétlődő álombeli jelenség az esés, a repülés, vagy a mozgásképtelenség, helyhez-kötöttség érzése.

Miért nem emlékszünk egyformán az álmainkra?

Az álmainkra való visszaemlékezést egyrészt az is befolyásolja, hogy mikor ébredünk. Közvetlenül a REM fázist követően könnyebben fel tudjuk idézni, hogy mit álmodtunk, mint egyébként, mert ezek a képek a memória által éber állapotban rögzülnek . A máik tényező az emlékezésben, hogy mennyire érdekel, mekkora érdeklődést mutatunk az álmaink tartalma iránt. Azok az álmaink, melyek számunkra elfogadhatatlanok, könnyebben fojtódnak el, és merülnek feledésbe.

Az álom és a meditáció

Az álommunkától némileg eltérő folyamat játszódik le meditáció közben. Az álomhoz hasonlóan a meditáció során is képeket látunk, illetve hangokat hallhatunk. Alapvető különbség ugyankkor a két képalkotó tevékenység során, az eltérő tudatállapot. Amikor meditálunk, relaxált állapotban vagyunk, amely se nem éber, se nem alvó állapot. Ilyenkor rendelkezünk egyfajta tudatos kontrollal, mely által bármikor ki tudunk lépni a módosult tudatállapotunkból. 

A meditáció során átélt történések az álomhoz viszonyítva méginkább szimbolikus jelleggel bírnak, mondandójuk az áloménál koncentráltabb.

Önismeret fejlesztésére illetve a szorongásaink oldására tökéletesen alkalmas módszer az egyénileg végezhető meditáció, illetve a szakember segítségével támogatott szimbólumterápia.

Kálmán Judit, pszichológus – Pszichológiai tanácsadás a XI. kerületben

Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Telefonszám: +36 70 254 5482

E-mail cím: info@pszichologustanacsado.hu

Figyelemzavar kamaszkorban

A figyelemzavar nem múlik el, mire a gyermek kamasz korba ér, sőt, sok esetben ilyenkor válik  igazán észrevehetővé a probléma. A serdülő kor kihívásaival való megküzdés egyébként is megviseli a gyermekeket és családjukat, a figyelemzavar pedig az ilyenkor jellemző problémákra erősít rá.

hiperaktivitás

A legtöbb serdülő gyakori hangulatváltozással küzd, nehezen talája a helyét a családjában. Fontosabb lesz számára a barátai véleménye, mint a szülőké, ami táptalaja a folyamatos konfliktusoknak. A kamasz gyermek úgy érzi, nem érti meg környezete, ezért inkább magába zárkózik, egyre kevesebbet kommunikál családjával. 

A figyelemzavaros serdülő ugyanígy átéli mindezeket, csak sokkal szélsőségesebben.

A figyelemzavar jellemzői serdülő korban

A társainál érzekenyebb serdülő nagyon sérülekeny, és az életkorára jellemző hangulati ingadozásokat sokkal intenzívebben éli meg kortársainál. A korábbi hiperaktivitás többnyire eltűnik, és helyét a “kamaszkori lustaság” veszi át. Társaihoz hasonlóan ő is fáradékony lesz, és míg kisgyerekként reggelente a családjánál hamarabb ébredt, mostanra neki is jól esik tovább maradni az ágyban.

Bár kívülről azt látjuk, hogy kevésbé aktív és mozgékony, belső nyugtalansága megmarad. Elégedetlen magával, úgy érzi, nem sikerül olyanná válnia, amilyen lenni szeretne.

Az a figyelemzavaros serdülő, aki korábban nem volt hiperaktív, most még kevésbé képes rászánni magát arra, hogy valamilyen tevékenységnek nekikezdjen, a feladatok halogatásával pedig tovább mélyíti belső konfliktusait.

Iskolai élet

A figyelemzavarral küzdő serdülő iskolai élete nehezített. Elviselhetetlennek érzi, ha magára marad, vagy ha az osztálytársai a különcsége miatt kritizálják. 

Továbbra is gondot okoz számára a tanórák követése, és a megfelelő hangnem megtalálása a tanárokkal. A sikertelenséget és a tanulmányi kudarcokat nehezen viseli. A bántás és a megfelelés kényszere elől gyakran betegségekbe menekül, és akaratán kívül különböző pszichoszomatikus tüneteket produkál, hogy távolmaradhasson az iskolától.

Mit tehet a szülő?

A legfontosabb, amit a szülő tehet, hogy megértéssel és elfogadással viszonyul kamasz gyermekéhez, és igyekszik fenntartani a kölcsönös kommunikációt vele. Nem törődik bele, hogy serdülő korú gyermeke telejesen eltávolodik tőle, keresi az alkalmat és a lehetőséget a tartalmas családi együttlétekre.

Ha kamasz gyermeke figyelemzavarral küzd, és emiatt tanulmányi eredményei is gyengébbek, sokat segíthetnek a szülők azzal, ha támogatják gyermeküket a kudarcok feldolgozásában, és szidalmazás helyett az alulteljesítés okait keresik. 

Miben segíthet a pszichológus?

A problémák hátterének feltárásában, illetve a megfelelő megoldási stratégiák kidolgozásában sokat segíthet a kamasz fiatalnak és családjának, ha még időben pszichológushoz forul. A figyelemzavaros serdülők érzékenységükkel és befolyásolhatóságukkal külőnösen veszélyeztetett helyzetben vannak. Megfelelő szabadidős tevékenységek megtalálásával, és tanulástechnikai módszerek illetve feszültségcsökkentő technikák elsajátításával jelentősen csökkenthető a rájuk nehezedő nyomás.

Jelentkezés:

Kálmán Judit, pszichológus magánrendelése, kamasz tanácsadás

Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

A pszichológus rendelés jelenleg online pszichológiai tanácsadás formájában is működik.

Önismeret és önmegismerés

Az önismeret fejlesztése egész életünkön át tartó folyamat. Rengeteg környezeti hatás ér minket, melyekre megpróbálunk megfelelően reagálni. Viselkedéses válaszaink sikere nagy mértékben függ attól, hogy mennyire ismerjük magunkat, tisztában vagyunk-e az erősségeinkkel illetve a fejlesztendő területeinkkel. 

Önismeret

Fontos, hogy megismerjük a mozgató rugóinkat, illetve a határainkat. Tudnunk kell, mi az, ami motivál és előre visz minket, és nem árt, ha tisztában vagyunk azzal is, hogy mitől tartunk, szorongunk. Ha eddig eljutottunk, máris nagy lépést tettünk meg az önmegismerés útján.

Az önmagunkról alkotott képünk részben állandó, részben viszont folyamatosan változik, alakul. Az énképünk alkotja a személyiségünk stabil vázát. Életünk során azonban számos környezeti hatás ér minket, illetve kihívásokkal küzdünk meg, melyek mind-mind alakítanak, formálnak bennünket.

Hogyan fejleszthető az önismeret

Önismeretünk fejlesztéséhez számos módszer áll a rendelkezésünkre. Ilyenek például a következők:

– Önismereti kérdőívek és személyiségtesztek felvétele
– Művészi tevékenységek gyakorlása
– Műalkotások befogadása
– Pályaválasztási tanácsadás
– Pszichológia konzultáció
– Autogén tréning
– Relaxáció, meditáció
– Szimbólum terápia
– Coaching
– Önismereti tréning

A választás, hogy milyen módszert veszünk igénybe, illetve, hogy ehhez kérjük-e egy pszichológus vagy coach segítségét, attól függ, hogy miben szeretnénk változni illetve milyen fejlődési célt tűztünk ki magunk elé.

Miben segít az önismereti tréning?

Ha szeretnénk új nézőpontból tekinteni önmagunkra, és kihozni magunkból a maximumot, az önismereti tréning segítségével új támpontokat kaphatunk az előrelépéshez.
Önképünk fejlesztésével több önbizalomra és énerőre tehetünk szert. Felfedezhetjük az elakadásainkat, melyek korábban meggátoltak minket abban, hogy elégedettebbek legyünk önmagunkkal.

A különböző meditációs illetve relaxációs technikák segítségével közelebb juthatunk belső lényegünkhöz, és megismerhetjük azokat a mozgató rugóinkat, melyek ezelőtt rejtve voltak előttünk.

A személyiség tesztek megmutatják nekünk, hogy mások milyennek láthatnak bennünket, és ez által segítenek nekünk objektívebb képet kapni önmagunkról.

Az önismereti kérdőívek egy-egy probléma területre irányítják rá a figyelmünket, és tudatosítják bennünk, hogy miben érdemes fejlődnünk.

Kálmán Judit, pszichológus magánrendeléseÖnismereti tréning

Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Időpont egyeztetés:

Telefonszám: +36 70 254 5482

E-mail cím: info@pszichologustanacsado.hu

Magánrendelésem jelenleg online pszichológiai tanácsadás formájában is működik.

Álláskeresés tippek

Az álláskeresés sikeressége sok összetevőn múlik. Érdemes átgondoltan haladni a tervünk megvalósítása felé, így lehetünk igazán hatékonyak, és hozhatunk hosszú távon megfelelő döntéseket. A következő kérdéseket mindenképpen tegyük fel magunknak.

Álláskeresés

Álláskeresés – Az első lépések

Milyen munkát szeretnék végezni?

Ahhoz, hogy megtaláljuk álmaink munkahelyét, feltétlenül tudnunk kell, hogy mit keresünk. Alaposan át kell gondolnunk, hogy mi az a tevékenység, amelyet napi 8 órán keresztül szívesen végeznénk. Azt is mérlegelnünk kell, hogy az áhított állás betöltésével a saját vágyainkat teljesítenénk-e be, vagy mások elvárásainak szeretnénk megfelelni a választásunkkal.

Mennyire reális az elképzelésem?

Ha kitaláltuk, milyen állást keresünk, érdemes megvizsgálnunk, hogy rendelkezünk-e a megfelelő képzettséggel illetve gyakorlattal ahhoz, hogy az adott munkakörbe minket válasszanak. Így reálisabban láthatjuk az esélyeinket és megkímélhetjük magunkat az esetleges csalódásoktól.

Fontos ugyanakkor, hogy ne legyünk kishitűek, és ne tántorítson el minket a terveinktől, ha mi magunk is úgy látjuk, nem biztos, hogy mi leszünk a legkeresettebbek az adott pozícióra jelentkező jelöltek közt. Ebben az esetben érdemes átgondolnunk, hogy milyen módon juthatunk a birtokába a hiányzó kompetenciáknak illetve bizonyos mértékben módosíthatunk is az eredeti keresési tervünkön.

Álláskeresés és önismeret

Tisztában vagyok-e az erősségeimmel és a fejlesztendő területeimmel?

Ha rendelkezünk kellő önismerettel, nagyobb az esélye, hogy megtaláljuk az egyéniségünkhöz leginkább passzoló munkakört. Tartsunk önvizsgálatot!

Milyen típusú munkahelyen érezném jól magam?

A korábbi tapasztalatainkból már lehet, hogy sikerült rájönnünk, hol éreztük eddig jobban magunkat. Inkább a kisebb, családias jellegű munkahelyek vagy a nagyobb cégek munkamódja áll-e közelebb hozzánk. Ha pályakezdők vagyunk, érdemes tájékozódnunk a témában is.

Álláspályázat hatékonyan

Hogyan írjak jó önéletrajzot és motivációs levelet?

Nem elég, ha mi tudjuk, hogy miben vagyunk jók, erről meg kell tudnunk győzni másokat is. Az első lépés, hogy olyan írásbeli pályázatot készítsünk, amely alapján egy munkaadó személyesen is találkozni szeretne majd velünk.

Hogyan viselkedjem egy állásinterjún?

Ha eljutottunk odáig, hogy behívtak egy interjúra, érdemes alaposan felkészülnünk. Nem árt, ha átgondoljuk, miről szeretnénk majd  beszélni, és miről nem. Természetesen fontos, hogy minél jobb benyomást keltsünk, ugyanakkor a hitelességünket is meg tudjuk őrizni.

Elérhetőségeim:

Kálmán Judit, pszichológus – Online és személyes pszichológia tanácsadás

Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Kálmán Judit, pszichológus

Mivel foglalkozik a pszichológus?

A pszichológus olyan segítő szakember, aki elakadással, életvezetési problémákkal küzdő, mentálisan egészséges emberek számára nyújt szakszerű segítséget, személyesen vagy online formában.

Pszichológus,

Mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter közt?

Gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között, mit csinál egy klinikai vagy tanácsadó pszichológus. Bár a szakmabeliek számára a különböző szakterületek közti határvonalak egyértelműek, a tanácsot kérőnek sokszor nehéz eldönteni, kihez forduljon a problémájával.

Mivel foglalkozik a tanácsadó pszichológus?

A tanácsadó pszichológus, életvezetési problémákkal küzdő, pszichésen egészséges embereknek nyújt segítséget. A pszichológiai konzultáció lehetőséget nyújt arra, hogy a tanácsot kérő ember új nézőpontból tekinthessen élethelyzetére és megtalálja a saját útját.

A pszichológiai tanácsadás történhet személyesen vagy online formában. A személyes részvétel esetén a pszichológus a rendelőjében beszélget a kliensével, míg az online tanácsadás során a számítógép képernyőjén keresztül tartják egymással a kapcsolatot. A két kapcsolattartási forma a hatékonyság minőségében nem térhet el egymástól.

Hogyan segít a klinikai szakpszichológus

A klinikai és tanácsadó pszichológus a pszichiáterrel ellentétben, nem orvos, gyógyszert nem írhat fel. Pszichés betegségek terápiás gyógyításával foglalkozik. Olyan problémák megoldásában nyújt segítségét, melyek megoldása hosszabban tartó, speciális szaktudást igénylő.

Kinek segít a pszichiáter?

A pszichiáter orvosi diplomával rendelkezik, és a hozzá forduló (gyakrabban pszichiátriai betegségekkel küzdő) páciensek számára terápiás segítséget, szükség esetén gyógyszeres kezelést nyújt.

Pszichiáter felkeresését javasolhatja a beteg háziorvosa, de saját elhatározásból is bejelentkezhet valaki pszichiátriai magánrendelésre.

Ki a coach?

A coaching a pszichológiai tanácsadásnál rövidebb ideig tartó folyamat, általában nem tart tovább 5-7 alkalomnál. A segítségnyújtás típusa lehet életvezetési vagy üzleti tanácsadás. Coaching tevékenységet folytathat coach képesítéssel is rendelkező pszichológus, de olyan szakember is, aki kizárólag ezzel a végzettséggel rendelkezik.

A coaching módszer kizárólag az adott elakadásra vagy életvezetési problémára koncentrál. A megoldás keresése nem nyúlik vissza a múltban történtekre, hanem a jelenre fókuszál.

Kapcsolatfelvétel:

Kálmán Judit, pszichológus magánrendelése – Pszichológiai tanácsadás, coaching

Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Kálmán Judit, pszichológus

Magánrendelésem jelenleg online pszichológiai tanácsadás formájában működik.