Pszichológiai tanácsadás, coaching, relaxáció a XI. kerületben

Címke: szorongás

A szorongás leküzdése relaxációval és légzéstechnikával

A szorongás leküzdése illetve a pánik tünetek megelőzése és csillapítása céljából hatékonyan alkalmazható módszer a relaxáció és a hasi légzés technika alkalmazása.

Szorongás leküzdése

A szorongás mechanizmusa

Ha valaki szorong, a jelentkező különféle érzések és események egy feltételes reflexet eredményező ingerré válnak. Ez azt jelenti, hogy az illető a szorongás érzését és egy adott körülményt úgy társít egymáshoz, mintha a körülmény lenne a szorongás kiváltó oka. Például, ha valaki egy buszutazás során valamilyen egyéb oknál fogva erős szorongást élt át, később már a buszban tartózkodás esetén is szorongani kezdhet. Ez a jelenség  tulajdonképpen nem más, mint kondicionált tanulás, mely meghatározó szerepet játszik a pánikroham kialakulásában is.

A szorongás leküzdése különböző technikák segítségével

Relaxáció 

A fent leírt tanulási folyamat megfordítható. A működési elv alapja, hogy a szorongást megszüntető folyamatot szintén egy bizonyos kiváltó ingerrel indítjuk be. A kiváltó jelre működő relaxáció olyan ellazulás, amely valamilyen kulcsinger hatására, mintegy feltételes reflexként történik. Ez a jel bármi lehet. A akár maga a “relax” szó, akár egy kézmozdulat.

A folyamat első lépése a relaxációs technika elsajátítása, a második pedig egy relaxációs reflex hozzáillesztése a relaxált állapothoz.

Mindez egy hosszabb tanulási folyamat során valósulhat meg. Eleinte még erősebbnek fog bizonyulni a pánik reflex, kitartó gyakorlással azonban elérhető a kívánt cél.

Mi a probléma a hiperventillációval (túl-légzéssel)?

Az erőteljes szorongás illetve pánik testi tüneteinek hátterében részben vagy teljes egészében a hiperventilláció áll. Az úgynevezett túl-légzés eredményeként percenként többször veszünk levegőt a szükségesnél, így a vérünk széndioxid szintje az optimális szint alá csökken. Ennek eredményeként megemelkedik a pulzusszám és szédülést, mellkasi fájdalmat, fulladásérzést illetve nyelési nehézséget tapasztalhatunk. Előfordulhat ilyenkor gyengeség érzés, remegés vagy izomgörcs is.

Túllégzést eredményez, ha a felső mellkasunkkal lélegzünk vagy szájon át vesszük a levegőt. Hasonló állapothoz vezet, ha valaki mélyet sóhajt vagy ásít, mert visszatartotta a levegőt.

Előfordulhat, hogy a pánikbetegségben szenvedő minden különösebb érzelmi ok nélkül hiperventillál, majd ennek következtében testi tüneteket érzékel magán. Mivel megszokta, hogy folyamatosan figyel a testi tüneteire, hogy időben észrevegye a pánikroham kialakulását, azonnal érezni fogja a túllégzés tüneteit is. Ilyenkor arra gyanakodhat, hogy pánikrohama van kialakulóban. Ezen a ponton elindulhat egy negatív gondolati spirál, mely önmagát erősítve egyre erősebb testi tünetekhez vezet. 

Hasi légzés

A hasi légzéstechnika elsajátításával kontrollálható a belégzés és megfelelő szinten tartható a vér széndioxid szintje. Megfelelő légzéstechnikával nyugalmi állapotban percenként 8-16 légvételt végzünk. Túl-légzés esetén vagy pánikzavarban akár 28 levegővétel is történhet percenként.

Hiperventilláció a mellkasi légzés esetén alakulhat ki. Ilyenkor a mellkasunk felfelé és kifelé emelkedik, a légzés pedig többnyire felszínes és gyors. A hasi légzésnél a belégzés általában mélyebb és lassúbb.

Kálmán Judit, pszichológus – Pszichológiai tanácsadás személyesen vagy online formában

Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Telefonszám: +36 70 254 5482

E-mail cím: info@pszichologustanacsado.hu

A kiégés jelei

A kiégés jelei figyelmeztetnek minket arra, hogy jobban oda kéne figyelnünk magunkra és több időt szánnunk a testi-lelki feltöltődésünkre.

A kiégés jelei

A kiégés jelei és okai

  • motivációvesztés, a motiváció csökkenése
  • a kreativitás gyengülése
  • lendületvesztés
  • kedvetlenség
  • fáradtság

Munkaöröm elvesztése

Ha úgy érezzűk, belafáradtunk a mindennapokba, és egyre kevésbé leljük örömünket a munkahelyünkön, ideje változtatnunk. Ilyenkor jót tehet, ha megpróbáljuk felfedezni az általunk végzett tevékenység új oldalait, és a munkánkban rejlő változatosságot. Új kapukat nyithatunk meg így, melytől visszatérhet a korábbi motivációnk.

Törekedjünk arra, hogy belefeledkezzünk a munkába, amit végzünk. Függetlenül attól, hogy fizikai vagy szellemi tevékenységet végzünk, megtapasztalhatjuk ezt a magával ragadó érzést, a flow élményt. Ha képesek vagyunk összpontosítani és az elvégzendő feladat nehézségi szintje is épp megfelelő számunkra, jó eséllyel átélhetjük a flow örömét.

Fáradtság

Szintén érdemes ügyelnünk arra, hogy amikor huzamosan érezzük a fáradtság jeleit, biztosítsunk lehetőséget magunknak a kikapcsolódásra.

A nyári szünidőben sokan küzdenek azzal a dilemmával, hogy szeretnének néhány hetet pihenni, de nem merik otthagyni a munkahelyüket, akár pár napra sem. Sokan éveken keresztül nem mennek szabadságra, és már szinte természetes számukra, hogy a nyaralás nem több, mint néhány hosszú hétvége.

Perfekcionizmus

Sokszor erőteljes szorongás vagy bizalmatlanság van annak a hátterében, ha valaki fél szabadságra menni. Valószínűleg nem bízik kellőképpen a helyettesítőiben, a kollégáiban, vagy tart a főnökétől. Esetleg félti a munkahelyét, attól tart, hogy a távollétében romolhat a megítélése, gyengülhetnek a karrier esélyei. 

A perfekcionizmus szorongást okoz az elutazás előtt. A maximalista ember soha nem lehet biztos abban,  hogy sikerült-e átadni minden félbemaradt munkát úgy, ahogy szerette volna, és a kollégái a kellő információ hiányában tudják-e majd kezelni a váratlan helyzeteket.

Mit tehetünk a kiégés ellen?

Érdemes félretenni tehát a munkahelyünk féltéséből, illetve a bizalmatlanságból származó aggodalmainkat, és időt szakítani a kikapcsolódásra. Legalább hat hetenként iktassunk be egy néhány napos kikapcsolódást, amikor feltöltődhetünk, és kizökkenhetünk a hétköznapok fárasztó egymásutánjából.

Ahhoz, hogy megőrizhessük a jó közérzetünket, fontos ügyelnünk arra, hogy megtartsuk a munka és magánélet megfelelő egyensúlyát. A szabadidőnkben rendszeresen relaxáljunk, sportoljunk és töltsünk minél több időt a természetben.

Ha Ön gyakran érzi magát fáradtnak vagy kimerültnek, és nem lát lehetőséget arra, hogy kellő időt szakítson a feltöltődésre, kérjen segítséget.

Forduljon hozzám bizalommal!

Kálmán Judit, pszichológus – Személyes és online pszichológiai tanácsadás – Kiégés megelőzése, kezelése

Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Kálmán Judit, pszichológus, online pszichológiai tanácsadás