Pszichológiai tanácsadás, coaching, relaxáció a XI. kerületben

Kategória: Életmód

A teljesítménykényszer leküzdése

A teljesítménykényszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy a maximalista szemléletmóddal rendelkező emberek a teljesítményük alapján értékelik magukat. Aszerint tartják magukat értékesnek vagy értéktelennek, szeretetre méltónak vagy sem, hogy az elvégzendő feladataikat milyen mértékben sikerült elvégezniük.

Ez a gondolkodásmód, a véget nem érő elvárások sora által, állandó feszültségben tartja őket, és megakadályozza a megelégedettség és a megnyugtató boldogság állapotának elérését.

Teljesítménykényszer leküzdése

A teljesítménykényszer oka

A teljesítménykényszer hátterében az a téves gondolkodási mechanizmus áll, mely szerint az ember értékét az általa elvégzett feladatok minősége és mennyisége határozza meg. A maximalista ember feltétlen szükségét érzi, hogy napról napra megerősítse a külvilág és önmaga számára, hogy ő elég jó. Azáltal próbálja a saját fontosságát és pótolhatatlanságát bizonyítani, hogy mindenkinél jobban teljesít. Az elismerésre méltó teljesítmény hajszolása gyakran csak rendkívüli erőfeszítés árán lehetséges, és tartható fenn hosszú távon. A perfekcionista ember számára a kitűnni vágyás első számú belső parancsként működik és ösztönösen versenyszellemmel társul. A versengés által a másik fél gyengébb teljesítménye az ő számára hasonlóképp kielégítő boldogságforrássá válik. Ez a gondolkodásmód idővel a személyiség torzulásához is vezethet.

A leküzdés módszerei

A pozitívumokra összpontosítás

Ha elvégeztük a teendőinket, törekedjünk arra, hogy az eredmény megnyugtató boldogsággal töltsön el. Ne keressünk a hibákat, hiányosságokat a munkánk gyümölcsében. Ne fogalmazzunk se önmagunk, se mások számára olyan módon, hogy “Elkészültem a feladattal, de….”. A mondat második felét, amelyben kisebbíteni vagy leértékelnénk a tevékenységünk produktumát, egyszerűen hagyjuk el, vagy cseréljük én-megerősítő közlésre, mint például: “Elkészültem a feladatommal és elégedett vagyok vele”.

Élvezzük a munka folyamatát is

Ne csak az eredményre koncentráljunk, hanem élvezzük az oda vezető utat is. Leljük örömünket a munkafolyamatban, ne csak letudni akarjuk a feladatokat, egyiket a másik után. A flow élmény, azaz a tevékenységbe való belefeledkezés önfeledt érzése átélhető a leghétköznapibb feladatok elvégzése során is. 

Reális célok kitűzése

Elérhető célokat tűzzünk ki magunk elé. Ne akarjunk mindent tökéletesen csinálni, elégedjünk meg azzal, ha javítani tudunk a munkánk minőségén. 

Az elvégzendő feladatokhoz szabjunk időkorlátot, és amikor letelik az idő, fejezzünk be a foglalatosságot, függetlenül attól, hogy sikerült -e száz százalékosan a végére jutnunk. Ezzel a módszerrel megkímélhetjük magunkat a véget nem érő javítgatásoktól illetve a túlhajszoltságtól. Próbáljuk megbecsülni, hogy mennyi időre van szükségünk a befejezéshez, és válasszunk egy másik időpontot, amikor ismét hozzá szeretnénk látni az adott munkához.

Kálmán Judit, pszichológus – személyes és online pszichológiai tanácsadásStresszkezelés a meditáció segítségével

Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Telefonszám: +36 70 254 5482

E-mail cím: info@pszichologustanacsado.hu

Mindennapi függőségek

A lehetséges függőségek széles spektrumán belül több olyan is felfedezhető, melyeket nem tekintünk az egészségünkre kifejezetten károsnak, ezért nem is teszünk ellene semmit. Az ilyen  mindennapi függőségeink lehetnek akár bizonyos ételek vagy italok fogyasztása vagy tevékenységek gyakorlása.

Függőségek

Mi a függőség?

Különbséget kell tennünk a függőségek fajtái közt, aszerint, hogy gyakorlásuk káros-e az egészségünkre illetve milyen módon hátráltat minket az életvezetésünkben. 

Függőségről akkor beszélünk, ha valamely tevékenységet azért folytatunk rendszeresen, mert ha nem tesszük, az hiányállapotot, kellemetlen érzést okoz számunkra. Ugyanez vonatkozhat bizonyos ételek, italok vagy szerek fogyasztására.

Bárki válhat függővé, életkortól vagy társadalmi státusztól függetlenül, hiszen a függőség kiváltója az örömérzet, melyet ha átélünk, szeretnénk újból részesülni belőle. Ilyenkor boldogság hormonok szabadulnak fel az agyunkban, ezeknek köszönhető az általunk átélt pozitív érzés. Azok az emberek, akiknek a szervezetében ezen hormonok valamelyikéből hiányállapot van, fogékonyabbak a függőségekre.

A függőség kialakulása

Számos dolog okozhat függőséget, a leggyakoribb ezek közül:

  • Édességek, csokoládé (cukor függőség)
  • Chips (zsírban vagy szénhidrátban gazdag ételek) 
  • Kávé fogyasztása (koffein függőség)
  • Alkohol 
  • Dohányzás (nikotin függőség)
  • Kábítószer, tudatmódosító szerek, gyógyszerek

Függőséget okozó tevékenységek:

  • Szerencsejáték
  • Internet, számítógépes játékok,
  • Sorozatok
  • Vásárlás
  • Munka
  • Sportolás

Mikor beszélhetünk függőségről?

A függőségek nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, és nem mindenki esetében egyformán gyorsan vagy lassan. A rendszeresség meghatározó tényező a lelki vagy fizikai kötődés kialakulásában. Ha az adott tevékenységet mindig azonos időben, vagy megszokott társaságban folytatjuk, a megszokás is gyorsítja, támogatja a folyamat előrehaladását. 

Hasonlóan függőség kialakulására hajlamosít, ha az adott szert vagy tevékenységet valamilyen probléma megoldására vagy a rossz hangulat, szorongás elől való menekülésre használjuk. 

Intő jel lehet, ha a függőség tárgyáról való lemondás nehézséget okoz, dühöt vagy szorongást vált ki. Ha elvonási tünetek jelentkeznek, feltételezhető, hogy a folyamat már előrehaladott stádiumban van. Számítógépes játékok esetén például jól megfigyelhető ez, ha a függő gyermek a szülő kérésére sem akarja abbahagyni a játékot, indulatosan tiltakozik, sír vagy tombol.

A leszokás folyamata

Szembenézés a problémával:

Az első lépést minden esetben a problémával való szembenézés jelenti. A tagadás és a szőnyeg alá söprés helyett, ha valaki önmaga számára képes beismerni a függőségét, máris megtette az első lépést a leszokás felé vezető úton.

Az elhatározás meghozása

A problémával való szembenézés, bár jelentős lépés, de még korántsem jelent megoldást. Szükség van az elhatározásra, mely belülről kell fakadjon, és megfelelően erős eltökéltséggel kell párosuljon. Nem elegendő, ha valaki mások kedvéért, vagy csak átmenetileg szeretne lemondani a szenvedélye tárgyáról, mert ebben az esetben az elhatározás tiszavirág életű lesz. 

A megfelelő leszokási módszer alkalmazása

A függőség típusától függően számtalan módszer áll rendelkezésre a leszokás megkönnyítésére és támogatására. Az, hogy kinek melyik tanács vagy technika válik be, egyénileg különbőző lehet. A megfelelő önismeret illetve az adott területen kompetens szakember, pszichológus támogatása sokat segíthet a választásban és felgyorsíthatja illetve eredményesebbé teheti a leszokás folyamatát. Mindemellett foglalkozni kell azzal is, hogy milyen hiányt pótolt az adott szenvedély, és ennek megfelelő hatású örömforrással helyettesíteni a függőséget. 

Kálmán Judit, pszichológus – Pszichológiai tanácsadás a XI. kerületben

Cím: Budapest, 1118, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Telefonszám: +36 70 254 5482

E-mail cím: info@pszichologustanacsado.hu

Az álom üzenete

Az álom üzenete évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Az álommunkát van, aki misztikusnak tekinti és van aki szükségszerű hétköznapi történésként gondol rá.

Álom

Mi történik a REM fázisban?

Az izomzat feszültsége az alvás mélyülésével párhuzamosan fokozatosan csökken, és a REM fázisban lazulunk el a legjobban, ennek ellenére ilyenkor néha sokat mozgunk. Ha az alvó embert a REM szakaszban ébresztik fel, akkor rendszerint arról számol be, hogy épp álmodott valamit, ugyanakkor a mélyalvás során máskor is álmodhatunk, de később ezekre az álmokra általában nem szoktunk emlékezni. Egy REM fázis időtartama 5-35 percig tarthat.

Az éjszaka második felében a REM szakaszok sűrűsége nő, és leggyakrabban a felszínesebbé váló alvásból vagy a REM szakaszból ébredünk.

Ki és mikor álmodik?

Az álmodás az alvás minden szakaszában lehetséges, de a REM szakasz álmaira emlékezünk vissza általában a legkönnyebben.

Az alvásvizsgálatokkal bizonyították, hogy mindenki álmodik, és az álmodás minden éjszaka törvényszerűen lezajló jelenség. Az álmaira azonban nem mindenki egyformán tud visszaemlékezni, illetve az álmaink tartalmilag és részletgazdagságukban is eltérőek.

Miről szól az álom?

Álmainkban olyasmiket látunk, amit már az életben is láthattunk, vagy filmen nézhettünk illetve amiről olvashattunk vagy tudomást szerezhettünk. Az álomképek összerendezettségükben és tartalmukban ugyanakkor jelentősen eltérhetnek az éber állapotunkban megtapasztaltaktól.

Az álmaink aktuális tartalmát rengeteg dolog befolyásolhatja. Ilyenek például a napi események, a lelkiállapotunk illetve a külvilág pillanatnyi ingerei. Sokan tapasztalhattuk például, hogy amikor reggel megcsörren az ébresztőóra, sokszor beépítjük a hangját az álmunkba, például akár egy tanórát jelző becsengetés formájában.

Álmainkban gyakran a nappali gondolatainkat szőjük tovább, de van, hogy előjönnek például emlékképek és megelevenednek a mindennapos vágyaink és szorongásaink is. Az álombeli  történések közti kapcsolódás ugyanakkor visszagondolva szokatlannak tűnik.

Álom és önismeret

Az álmaink egy rejtvényhez hasonlítanak, melyeket, ha van bennünk nyitottság és érdeklődés az irányukban megfejthetünk és értelmezhetünk.

Az álmaink képei tudattalan érzelmi tartalmakkal kapcsolódnak össze, ezért olyan üzeneteket is hordozhatnak, melyek éber tudatállapotban nem hozzáférhetők számunkra.

Az álommunka egyik fő jellegzetessége a sűrítés. Ez azt jelenti, hogy egy-egy álomkép érzelmek és gondolatok sokaságát hordozhatja, és ilyen módon szimbolikus jelentéssel bír. 
Az álomban a személyek és az érzelmi hangsúlyok felcserélődhetnek, jelentős dolgok jelentéktelenek mögé rejtőzhetnek.

Az álmok egyéni jelentőségűek, és megfejtésük alapvetően az egyén szintjén lehet érdekes. Mindemellett vannak olyan jellegzetes álmok, melyet a legtöbb ember megtapasztal.

Jellegzetes álom típus például a visszatérő álom, amikor éjszakáról éjszakára ugyanazt a történetet álmodjuk végig, kisebb-nagyobb változásokkal.
Gyakori álom, hogy keresünk valakit, vagy útvesztőben bolyongunk, futunk valahová. Vannak úgynevezett vágyteljesítő álmaink, melyek jutalmazó jelleggel bírnak számunkra. Sokszor ismétlődő álombeli jelenség az esés, a repülés, vagy a mozgásképtelenség, helyhez-kötöttség érzése.

Miért nem emlékszünk egyformán az álmainkra?

Az álmainkra való visszaemlékezést egyrészt az is befolyásolja, hogy mikor ébredünk. Közvetlenül a REM fázist követően könnyebben fel tudjuk idézni, hogy mit álmodtunk, mint egyébként, mert ezek a képek a memória által éber állapotban rögzülnek . A máik tényező az emlékezésben, hogy mennyire érdekel, mekkora érdeklődést mutatunk az álmaink tartalma iránt. Azok az álmaink, melyek számunkra elfogadhatatlanok, könnyebben fojtódnak el, és merülnek feledésbe.

Az álom és a meditáció

Az álommunkától némileg eltérő folyamat játszódik le meditáció közben. Az álomhoz hasonlóan a meditáció során is képeket látunk, illetve hangokat hallhatunk. Alapvető különbség ugyankkor a két képalkotó tevékenység során, az eltérő tudatállapot. Amikor meditálunk, relaxált állapotban vagyunk, amely se nem éber, se nem alvó állapot. Ilyenkor rendelkezünk egyfajta tudatos kontrollal, mely által bármikor ki tudunk lépni a módosult tudatállapotunkból. 

A meditáció során átélt történések az álomhoz viszonyítva méginkább szimbolikus jelleggel bírnak, mondandójuk az áloménál koncentráltabb.

Önismeret fejlesztésére illetve a szorongásaink oldására tökéletesen alkalmas módszer az egyénileg végezhető meditáció, illetve a szakember segítségével támogatott szimbólumterápia.

Kálmán Judit, pszichológus – Pszichológiai tanácsadás a XI. kerületben

Cím: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Telefonszám: +36 70 254 5482

E-mail cím: info@pszichologustanacsado.hu